Hosszú évtizedek óta mindig, minden körülmények között presztízscsata egy ETO – Vidi összecsapás, a fehérvári labdarúgók mégis úgy álltak bele a két csapat szombati találkozójába, mintha egy laza edzőmeccsen léptek volna pályára. Ennek megfelelően laza volt a koncentráció és a védekezés, így lazán szerzett is két gólt gyorsan a házigazda győri egylet. 15 perc után érkezett meg a találkozóra a fehérvári gárda, viszonylag gyorsan szépített is, ám utána hiába próbálkozott, nemhogy ez egyenlítés nem jött össze, de a legvégén a hosszabbításban egy kontrából újabb gólt kapott, így az ETO nyerte 3-1-re az egyik legnagyobb vidéki derbit. A Vidi szépítő találata Szabó Bálint nevéhez fűződik.
Pető Tamás csapata derekasan végig zakatolt a hosszabbításokkal együtt 101 percnyi játékidőből nyolcvanötöt, de az a maradék 16 döntött. Az első találatnál a 9. percben egy szögletet követően három Vidi védő között fejelte el a labdát Bitri, a játékszer az őrizetlenül álló Stefulj elé pattant az ötösön belül, ő pedig a kapu jobb felső sarkába stukkolt. Nem volt sem lökés, sem les, még, ha elsőre lehetett is némi gyanú, a VAR gyorsan döntött.
Éppen úgy, mint a második gólnál, amikor a leshatárról kilépő Gavrics lőtt laposan a bal alsóba, a kapufa segítségével. Elsőre a partjelző (oldalvonali asszisztens) lest jelzett, ám a VAR itt is gyorsan dolgozott, kirúgás helyett középkezdéshez állhattak fel a csapatok. Erre jött a 23. percben egy 11-es, aminél újra kellett a VAR, mert Stefanellit Holender beadása után Bitri vállon rúgta, a jogos büntetőt pedig Szabó Bálint lőtte félmagasan a jobb sarokba.
Ekkor azt lehetett gondolni, hogy a hátralévő bő 75 percben lesz még gól bőven. Nem lett… Nem, mert az erőre kapó Vidi képtelen volt kifogni a visszaálló, jól tömörülő győri csapaton, amely kiválóan bekkelt, s láthatóan kontrákra rendezkedett be. Ebből jött a legvégén a kegyelemdöfés is, mert bár a Vidi derekasan igyekezett, ment előre a hajrában már négy támadóval is, jól ölte az időt az ETO, majd aztán a 94. percben két frissen beállt cserejátékosa összehozta egy gyors kontra végén a harmadik hazai gólt: Krivokapic beadott, Boldor belőtte.
A Vidi ebben az idényben most zsinórban harmadszor kapott ki, bár ezúttal is simán szerezhetett volna pontot, pontokat, de olyan dekoncentrált kezdés nem fér bele, mint most, mert 0-2-ről felállni ritkán sikerül. Nyíregyházán összejött, ezúttal nem. Továbbra is le a kalappal Pető Tamás előtt, hogy bátran nyúl a fiatalokhoz és velük együtt is a gólszerzésre törekszik, nem a bekkelésre, labdatartogatásra.
A baj ott van, hogy a szimpatikus vesztesnek is ugyanúgy nulla pont a jutalma, mint az alibizőnek, amelyre szintén volt sok példa a Vidinél az elmúlt néhány szezonban. Ennek a fiatal csapatnak van jövője, de jelene is kell, hogy legyen ennek érdekében. Most jön a válogatott NL-meccsei okán 2 hét szünet, lehet regenerálódni, feltöltődni, igaz, a folytatásban rögtön a Ferencváros vendégeként játszani sok minden lesz, csak ajándék nem, ilyen helyzetben. Azt követően viszont a Debrecen és a Kecskemét ellen hazai pályán, szinte kötelező lesz a győzelem, akárhogyan, de meg kell nyerniük Petőéknek ezt a két meccset.
(Fotó: Fehérvár FC)
